2013. augusztus 23., péntek

2. Rész - Kellemetlen meglepetés

~ Jennifer szemszöge ~

Arra keltem fel szép álmaimból, hogy lent valakik nagyban vitatkoznak.
Erőt gyűjtöttem, majd kikászálódtam az ágyból, kimentem a lépcsőhöz és leordítottam.
- Nem tudtok halkabban vitázni?! - kérdeztem de semmi választ nem kaptam, ezért lementem a lépcsőn a földszintre.
- Hahó! Nem lehetne csendesebben vitatkozni? Egyesek aludni szeretnének! - közöltem flegmán.
- Jenny, azonnal menj fel a szobádba és vegyél fel valamit! - hallottam meg apám utasító hangját. - Jennifer! - szólt komolyabban apa, amikor látta, hogy nem nagyon érdekel mit beszél. - Nem látod, hogy vendég van nálunk?
Igen. És akkor megpillantottam az egyik legutáltabb személyt - legalábbis az Én 'világomba' - ahogy épp kidülledt szemekkel néz, miközben Én egy száll  melltartóban, és bugyiban állok előtte. Kicsit sem volt ciki...
- Bocs már! Amúgy apu... Rászólnál a híres kis Justin Bieberre, hogy ne stírőlje a Te pici lányodat? Kösz! - majd fogtam magam és feltrappoltam a szobámba.
Komolyan mondom, ilyen nincs! 
Mi az, hogy tök látványosan bámul, és amikor szólók tovább csinálja?! 
Hisz Ő bármit megtehet... AHA, PERSZE! Ez pont nem így megy!
Közben hallottam, hogy apu hív, hogy kérjek bocsánatot, de ettől még dühösebb lettem. 
Miért nekem kéne bocsánatot kérnem?!
Idegességemben inkább felhívtam Mollyt, aki egyből fel is vette a telefont.
- Na mizu csajszi?  - szólt bele a kagylóba a legjobb barátnőm.
- Hogy mizu? Hogy mi újság?! Újság van az asztalon, ami fölött ott ül a kis Mr. Én-vagyok-a-tökéletes-és-mindent-megtehetek-szupersztár!
- Oké... Akkor most érthetően. 
- Jó. Bocsi, csak nagyon ideges lettem. - fújtam ki az eddig bent tartott levegőt.
- Rendben. De most már nyugodj meg, és mondd el RÖVIDEN, hogy mi történt, mert Zack már itt van és indulnánk fagyizni... - hangsúlyozta ki a 'röviden' szót.
- Na. Röviden csupán csak annyi történt, hogy Justinka végig stírőlt, miközben rajtam csak fehérnemű volt! - lettem újra ideges.
- Mi? Milyen Justinka?
- Bíbőr.
- Neee!!! - sikított Moll. - Jus... Justin Bieber?! Ott... Ott van ná... Nálatok?! - dadogott. Sajnos Molly Belieber - vagy mi - szóval megőrül Bieberért. Én viszont ennek kevésbé örülök... Ráadásul múltkor egy koncertre is elakart vinni, de végül Zackel ment. Őszintén sajnáltam Őt, de Én legalább megúsztam. Haha.
- Pff... Igen. - tértem vissza a gondolataimból.
- Úristen!!!... Azonnal átmegyek!
- Inkább ne mert apa és Mr. Tökély továbbra is azon vitáznak, hogy milyen legyen az új klipp...
- Ohh... - szomorodott el. - Hát az kér, de valamikor átmegyek amikor Ő is ott van, az biztos! - jelentette ki magabiztosan a barátnőm.
Majd gyorsan elköszöntünk egymástól és letettük a telefont.
Ledőltem az ágyamra és hirtelen eszembe jutott az egyik ismerősöm, akivel már rég nem találkoztam, ezért felhívtam.
Csöng, csöng, csöng...
- Hello Jenny. Mizu? - vette fel végre a mobilját.
- Hali. - köszöntem vissza boldogan. - Semmi érdekes, csak arra gondoltam talizhatnánk. Mit szólsz?
- Oké. Mikor? - kérdezte kíváncsian.
- Olyan... - töprengtem. - Egy óra múlva ráérsz? 
- Aha, persze, az jó. - adta meg válaszát.
- Okés, akkor egy óra múlva találkozzunk a parkban... A szokásos helyünkön. - mondtam el a találka helyszínét.
- Rendben, szia!
- Szia drága! - köszöntem Én is, majd leraktam a készüléket.
Gyorsan elmentem fürdeni meg hajat mosni, 20 perc alatt végeztem is, ezért a hajamat megszárítottam, majd kivasaltam.
A sminkemet nem vittem túlzásba, csak egy kis szempillaspirált, szemhéjtust és szájfényt használtam.
Mivel kint hét ágra sütött a nap, ezért egy virágmintás koktélruhát vettem fel, fehér magassarkúval, és a ruhámhoz illő táskával. 
A kistáksába beledobáltam a telómat, a szájfényemet, némi pénzt és a lakáskulcsomat.
- Elmentem, majd jövök! - kiabáltam be az étkezőbe, ahol még mindig veszekedtek a díszleteken.
Szép lassan sétáltam a parkig, hiszen csak egy saroknyira volt tőlünk.
Amikor oda értem, láttam, hogy a barátom már a padon ül, és nyomkodja a telefonját.
- Szia Austin! - köszöntem a kockuló fiúnak.
- Szia! - köszöntöttük egymást egy hosszú csókkal. 
- Megyünk fagyizni? - kérdeztem, mivel idén nyáron még nem is ettem fagyit.
- Aham. - vágta rá egyből.
Kézen fogva elsétáltünk a cukrászdához, ahol ettünk 3-3 gombóc fagyit.
Leültünk egy asztalhoz, és békésen beszélgettünk, míg valaki, jobban mondva valakik, be nem toppantak a cuki ajtaján.
- Hát ezt nem hiszem el! - akadtam ki.
- Hé, Jenny az ott nem az apukád... Justin Bieberrel? - hunyorított.
De bizony Ők voltak, integettek is, mire Aus vissza is integetett. A jól nevelt 'kisfiú'...
Azt hiszem engem nem vettek észre...Vagy mégis?! Mivel apám és az újdonsült sztár felénk tartott.
- Na, ennél jobb nem is lehetne a napom! - fújtattam idegesen majd ledőltem az asztalra. Na én  nem vagyok a jól nevelt 'kislány'.
Annak mondjuk örültem volna ha apa egyedül jön, de így, hogy itt van ez a talpnyaló, na így már nem.

***
Na, ez a rész hosszabb lett.:D
Nagyon örülnénk pár kommentnek, hogy tudjuk tetszik e a történet, vagy esetleg írhattok chaten is...:)
Mondjuk még eléggé az elején járunk de...:) Na, szóval remélem értitek.:D
Hamarosan jön a 3.Rész is, reméljük várjátok!;)

2 megjegyzés:

  1. Köszönjük, nagyon jól esik a kommented:) Valószínűleg pénteken vagy szombaton jön új rész:)

    VálaszTörlés